Miért kedveljük a hunyort?

Hunyor, ez a kedves, tavaszköszöntő évelő nem hiányozhat egy előkertből, sőt még erkélyről sem. Hogy miért? Cikkünkből ez is kiderül ápolásának titkai mellett.

 

Korai virágzó kertben, erkélyen

A hunyor az évelők népes családjának tagjaként viszonylag olcsónak számító, évekig megmaradó élénk színfoltja lesz kertednek, és a már említett erkélynek. Igen az erkélynek, mert mérete miatt egy nagyobb ládában is remekül elfér belőle pár darab. Az élénk színfolt sem üres szócséplés, mert ez a kis virág igen korán, már januárban megkezdi bimbóinak bontását, akár a vékonyabb hórétegen is utat törve, hogy már a télben tavaszi hangulattal örvendeztessen meg.

Mérgező, igénytelen növény

30-40 cm-es bokrosodó formájához, karéjos vagy szeldelt sötétzöld leveleihez, jól passzolnak hófehér vagy bordó, és annak árnyalataiban tündöklő virágai. Egyetlen rossz tulajdonsága, ha egyáltalán annak lehet nevezni, hogy a növény minden része mérgező. Hunyor nem csak szépségével kápráztat el, hanem gondozásának egyszerűségével is. Rögtön egy jó hírrel kezdjük, ugyanis kedveli a meszes talajt, így kis túlzással szinte mindenhol megmarad. Minimális igénye kimerül abban, hogy árnyékos, félárnyékos részre ültesd, mert a természetes környezetében is ezeken a területeken fordul elő. Nyári öntözésére sem kényes, mert ilyenkor pihen, így nincs különösebb jelentősége. Bár télállóak, de ősszel tövüket, fenyőkéreggel, lombbal ajánlatos betakarni, hogy az extra hideg se tehessen kárt benne.

Amint látható egy igazi kikeleti szépség a télben, ezért ha ebben az évszakban is szeretnél egy ámulatba ejtő virágoskertet, akkor ültess bátran pár tő hunyort. 


Vissza a cikk tetejére